Az Európai Bizottság 2026. május 6-án publikálta azt a jelentést, amely az egészségügyi személyzeti szintek tagállami meghatározásáról, alkalmazásáról, felhasználásáról és értékeléséről kíván közös tanulást elősegíteni az EU tagállamai és Norvégia között. A dokumentum az egészségügyi munkaerő-politika egyik legégetőbb kérdésével, a megfelelő létszámszabályozással foglalkozik.
A jelentést az Egészségügyi Rendszerek Teljesítményértékelésével Foglalkozó Szakértői Csoport (HSPA EG) készítette, az Egészségügyi Rendszerekkel és Politikákkal Foglalkozó Európai Obszervatórium támogatásával. Az alapul szolgáló felmérés az egészségügyi rendszerekben alkalmazott személyzeti szintekre, e megoldások irányítására, értékelésére, valamint a munkaerő-tervezéssel, a beruházási és képzési kapacitásokkal való kapcsolatukra kérdezett rá — rendszerszintű és ágazati szinten egyaránt. A felmérésből levont következtetések szerint a személyzeti arányok eredményessége a helyi kontextustól, a meghatározásukhoz alkalmazott módszertantól, valamint attól függ, hogy azok milyen mértékben illeszkednek az adott ország egészségügyi rendszerének átfogó céljaihoz és munkaerő-politikájához.
A szakértői csoport 2014 óta működik; kezdeti megbízatása az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelését támogató eszközök és módszertanok azonosítására irányult. 2022 júliusától kibővített mandátuma a stratégiai, innovatív megközelítések előmozdítását is felöleli. A csoport 2024-ben az egészségügyi munkaerőt stratégiai prioritásként azonosította, hangsúlyozva, hogy a megfelelő személyzeti szintek a reziliens, biztonságos és magas teljesítményű egészségügyi rendszerek alapfeltételei.
A jelentés bemutatójára 2026. május 13-án, 10:30–12:00 CET időpontban kerül sor a „Staffing levels for European healthcare” elnevezésű #EUHPP Live Webinar keretében, ahol nemzeti szakértők ismertetik saját megközelítéseiket, és megvitatják az erősségeket, kihívásokat, kiemelve, hogy a nemzeti kontextus miként alakítja a jelenlegi gyakorlatokat és az esetleges jövőbeli reformokat.
Hatás magyar gyártókra: Bár a jelentés közvetlenül az egészségügyi munkaerő-politikát érinti, nem az orvostechnikai eszközök szabályozását, a magyar egészségügyi intézmények és szakpolitikai döntéshozók számára releváns lehet: a személyzeti szintek és a munkaerő-tervezési keretek közvetve befolyásolják az orvostechnikai eszközök beszerzési prioritásait és a klinikai alkalmazás feltételeit. Az NNGYK és az érintett minisztériumok várhatóan figyelemmel kísérik az uniós szintű ajánlások hazai vonatkozásait.
Forrás: EC Health — Latest Updates (DG SANTE) →